Felszíni vizek minősítése MSZ 12749:1993 szerint

 

1994. január 1-től a felszíni vizek minősítése a MSZ 12749 szabvány szerint történik hazánkban. A szabvány vízfolyásonként az országos törzshálózat keretében írja elő a mintavételek helyét, és annak gyakoriságát, és meghatározza felszíni víz minősítésének szempontjait. Nem foglalkozik a szabvány a vízhasználatok szerinti és a biológiai vízminősítéssel.

 

A minősítés a következő csoportok szerint történik:

 

 

Az MSZ 12749 szabvány alapján a vizek öt minőségi osztályba sorolhatók. A vízminőségi jellemzők osztályok szerinti határértékeit a következő linken találjuk: VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK HATÁRÉRTÉKEI *

 

* tározásra vagy állóvizekbe kerülő folyóvizek esetén

 

A vízminőségi osztályok MSZ 12749:1993 szerint

 

I. osztály: kiváló víz

 

Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs.

 

II. osztály: jó víz

 

Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz.

A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat. A víz természetes szagú és színű. Szennyvízbaktérium igen kevés.

 

III. osztály: tűrhető víz

 

Mérsékelten szennyezetett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók.

Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá, az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.

 

IV. osztály: szennyezett víz

 

Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is.

A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.

 

V. osztály: erősen szennyezett víz

 

Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez.

A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros. Bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

 

A vízminőség napszakos és évszakos változást is mutat. Ezért lényeges, hogy megfelelő mintavételi gyakorisággal elegendő mennyiségű adathoz jussunk a víztest minősítéséhez. A szükséges mintavételi gyakoriságot az MSZ 12749 számú szabvány pontosan meghatározza.

 

52*3

Hetenkénti mintavétel a keresztszelvény 3 pontján (bal part, sodorvonal, jobb part)

52

Hetenkénti mintavétel

26*3

Kéthetenkénti mintavétel a keresztszelvény 3 pontján

26

Kéthetenkénti mintavétel

24

Kéthetenkénti mintavétel a Balatonból és a Fertő tóból a jeges időszak kizárásával

12

Négyhetenkénti mintavétel a Velencei tóból a jeges időszak kizárásával

8

Havonkénti mintavétel a Kiskörei tározóból márc.1. és október 31. között

6

Kéthetenkénti mintavétel a tavakon (Balaton, Velencei tó) lévő strandokon

június 1. és augusztus 31. között

 

Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát a szabvány előírásainak megfelelően külön-külön kell értékelni. A mértékadó érték a vizsgálat gyakoriságától függően:

 

 

Az 1994. január 1-től érvényes minősítési rendszer alapján a vízfolyás szelvény mellett négy számjeggyel tünteti fel a minőségi osztályt. Az első számjegy az oxigénháztartást, a második a nitrogén- és foszforháztartást, a harmadik a szerves mikroszennyezők, a negyedik a pH és az egyéb jellemzők szerinti minőségi osztályt jelenti.

 

Az EU Víz Keretirányelv előírja, hogy a felszíni vizeket ökológiai állapotuk szerint is minősíteni kell, továbbá a kémiai állapot minősítésének kritériumaiban is változást hozott. Lásd: 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól.